Még a legelővigyázatosabb tulajdonossal is előfordulhat, hogy olyan bérlőnek adja ki a lakását, aki aztán beszünteti a lakbérfizetést, és akivel szemben hatósági eszközökkel vagyunk kénytelenek fellépni. Apró momentum, de annak érdekében, hogy jogszerű eljárásunk eredményes is lehessen, már a bérleti szerződés megkötésekor figyeljünk arra, hogy a bérlő minden személyes adata rögzítve legyen, nehogy egy hiányzó adat miatt húzódjon el aztán az ügy.
Ha a bérlő a bérleti díjat a bérleti szerződésben megállapított határidőig nem fizeti meg, elsőként írásban fel kell szólítanunk a fizetésre. Fontos, hogy a felszólításban figyelmeztetnünk kell arra is a bérlőt, hogy ha a tartozását 8 napon belül nem rendezi, akkor fel fogjuk mondani a szerződést.
Ha ez a nyolc nap eredménytelenül telik el, mert a bérlő nem fizet, további 8 napunk van arra, hogy a bérleti szerződést írásban felmondjuk. E határidők betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a felmondás jogszerű legyen.
A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Magyarán, ha pl. január 10-ig kellett volna megfizetnie a bérleti díjat, akkor február végével mondhatjuk fel a bérleti szerződést. (Természetesen ha nem költözik ki hamarabb, a bérleti díjat arra az időre is meg kell majd fizetnie, amíg a felmondási idő telik.)
Fontos, hogy a felszólítást illetve a felmondást a bérlő részére ajánlott, tértivevényes levélben küldjük meg. Ha a bérlő nem veszi át a leveleket, az át nem vett, illetve "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett küldeményt a második kézbesítési kísérletet követő 8. napon kézbesítettnek kell tekinteni.
Ha a felszólításunk eredménytelen maradt, az elmaradt bérleti díjat ún. fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthetjük. A fizetési meghagyásos eljárásról az alábbi linken olvasható bővebb tájékoztatás: MOKK
Abban az esetben, ha a bérlő nem költözik ki, kénytelenek leszünk a bírósághoz fordulni, és ingatlan kiürítése iránti pert indítani, majd kezdeményeznünk kell az ítélet végrehajtását. Ez biza még a körülmények szerencsés összejátszása esetén is hosszú hónapokat vesz igénybe.
Nagyban megkönnyíti a dolgunkat, ha rászánjuk a pénzt és a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltatjuk, illetve a bérlő a közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban rögzíti, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén az ingatlanból kiköltözik. Mivel a közjegyző által készített okirat ún. közvetlenül végrehajtható okirat, így nincs szükség bírósági eljárás megindítására, hanem csak a közjegyzői okirat záradékoltatását kell kérni, majd meg lehet indítani a bérlő kilakoltatására irányuló végrehajtási eljárást.
