Ingatlannal kapcsolatos ügyekben az első dolgunk az ingatlan tulajdoni lapjának a beszerzése legyen. Ezt megtehetjük egyrészt úgy, hogy bemegyünk a földhivatalba és ha ismerjük az ingatlan helyrajzi számát, illetve pontos címét akkor 6.250 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetése mellett kikérhetjük az ingatlan hiteles tulajdoni lapját.
Ha esetleg nem ismerjük az ingatlan helyrajzi számát (pl. egy földdarab helyrajzi számát szeretnénk megtudni) akkor először a térképtárat kell felkeresnünk, és ott beazonosítanunk az ingatlant, majd a megkapott adatok alapján tudjuk kikérni a tulajdoni lapot.
A tulajdonos neve alapján a földhivatal nem ad nekünk tájékoztatást, s így tulajdoni lapot sem, kivéve, ha a saját tulajdonunkban lévő ingatlanok után érdeklődünk.
A tulajdoni lap kikéréséhez szükséges nyomtatványokat akár otthonról is le tudjuk tölteni a földhivatali portálról:
A kérelem nem túl bonyolult, be kell írnunk személyes adatainkat (személyi igazolványt vigyünk magunkkal!), az ingatlan fekvésénél azt, hogy belterületi vagy külterületi, illetve hogy szemle vagy teljes tulajdoni lap másolatot kérünk. Az esetek döntő többségében elegendő a fennálló, "élő" bejegyzéseket tartalmazó szemle, teljes másolatra akkor lehet szükségünk, ha fontos az ingatlan "előélete", mert a teljes másolat tartalmazza a fennálló és törölt bejegyzéseket is.
Ha nincs szükségünk hiteles tulajdoni lap másolatra, de rendelkezünk ügyfélkapus hozzáféréssel, az ingatlan tulajdoni lapját azon keresztül is be tudjuk szerezni 1.000 Ft/db megfizetése mellet. (A hiteles és nem hiteles tulajdoni lap tartalmilag megegyező, csak a jogszabály által hozzá fűzött bizonyítóerő vonatkozásában (és az árában) van különbség.)
Az ingatlanügyekkel foglalkozó ügyvédek általában maguk is rendelkeznek a földhivatali adatbázishoz való hozzáférést biztosító TAKARNET előfizetéssel, így gyakran leveszik vállunkról azt a terhet, hogy nekünk kelljen a tulajdoni lap beszerzését intézni. Okiratszerkesztés esetén az ügyvéd a saját maga vagy irodája által a TAKARNET rendszerből lehívott nem hiteles tulajdoni lapot felhasználhatja (melynek így ugyanaz a hatálya, mint a 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapnak).
A tulajdoni lap három, római számmal megkülönböztetett részre tagolódik (I.-II.-III.rész) Az I. rész az ingatlan adatait tartalmazza (címét, helyrajzi számát, fekvését stb.), a II. rész tartalmazza az ingatlan tulajdonosának adatait (személyes adatokat, a tulajdoni hányadot), míg a III.rész az ingatlannal kapcsolatos terheket rögzíti (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom stb.)
Fontos lehet még a tulajdoni lap felső részén esetleg megtalálható ún. széljegy, ami azt mutatja meg, hogy az adott ingatlannal kapcsolatban valamilyen kérelem érkezett a földhivatalhoz, valamilyen eljárás folyamatban van. (A széljegyre egy későbbi bejegyzésben még vissza szeretnék térni.)
